A túlsúly lelki háttere – a kineziológus szemével

Az ünnepek alatti nagy eszem-iszomok után sok embernek van bűntudata. Azt gondolod: nem baj, majd januártól fogyókúrázom! Vajon miért van az, hogy az ilyen fogyókúrák nem szoktak sikerrel járni? Vagy ha sikerül is keserves koplalással leadnod néhány kilót, rövid idő múlva visszahízod. Ha koplalással próbálsz lefogyni, az a lehető legrosszabb, mert a test alaptörvénye ellen vétesz. A legfontosabb törvény az Élet védelme. A koplalás azt az információt közli az agyaddal, hogy az „életére törsz”, ezért később tested még nagyobb gonddal tárolja az élelmet. Így lehetséges, hogy szinte a levegőtől vagy a víztől is képes vagy pillanatokon belül visszahízni a nehezen leadott kilókat. Testednek ez a reakciója talán megmosolyogtat téged, hiszen mindig rendelkezésedre áll megfelelő mennyiségű táplálék. De például egy háborúban, amikor éhezned kell, az életed múlhat ezen. Az agyad nem tud különbséget tenni béke és háború között, neki a koplalás az információ.

Családi minták az elhízás hátterében

Az evés körüli rossz mintaadás már csecsemőkorban elkezdődhet. Az ilyenkor elkövetett szülői hiba, hogy a pici minden nyikkanására – bármi legyen is az oka – azonnal enni kap. Pedig lehet, hogy csak egyedül érzi magát, babusgatásra vágyik, vagy csak pelenkát kell cserélni. Ehelyett a szülők megszoptatják, vagy cuclit dugnak a szájába. Ilyenkor az rögzül a baba agyába, hogy bármilyen gondja van – például boldogtalanság, rossz közérzet – azt evéssel oldja meg. Az ilyen típusú gyerekekből lesznek az olyan felnőttek, akik örömükben, bánatukban evéssel vigasztalódnak. A családból hozott egyéb minták is nagy mértékben befolyásolják az életmódot. Ha nálatok az volt a szokás, hogy mindent meg kellett enned, ami a tányérodra került, mert akkor megdicsértek, vagy az volt a győztes „angyalka”, aki előbb befejezte az ebédet, akkor nagy valószínűséggel felnőttként is követni fogod ezt a mintát. Ennek tipikus esete az az anyuka, aki mindig megeszegeti a megmaradt ételt, nehogy kárba vesszen, vagy ki kelljen dobni. Az ilyen típusú emberek a család konyhamalacai. Gyerekkorban ezt még szüleink szeretetéért csináljuk – ha mindent szépen megeszek, szerethető vagyok -, de felnőttként ez kóros elhízáshoz vezethet. Persze előfordulhat az ellenkező eset is, ami komoly evési zavarokat okozhat. Ha például kislánykorod óta azt sulykolták beléd, hogy a külső milyen fontos és leszidtak, ha megeszel egy csokit, ez ahhoz vezethet, hogy az ételhez jutva inkább felfalsz mindent, hátha legközelebb nem lesz lehetőséged enni. Ez a pánikevés a létbizonytalanság érzése miatt alakul ki.

A felnőttkor veszélyei

Felnőttkorban nagy veszélyforrást jelent, ha nincs időd magadra. A pluszkilók nem csak attól gyarapodnak, ha sokat eszel, hanem attól is, ha rendszertelenül. Ha egész nap egyfolytában szaladsz, nincs időd reggelizni, nyugodtan ebédelni vagy vacsorázni, a tested ugyanazt az információt rögzíti, mint ha koplalnál. Ezért amikor végre táplálékhoz jut, azt gondosan beépíti, felkészülve ezzel az ínségesebb időkre. Azért eszünk, hogy éljünk! Az étellel energiát veszünk magunkhoz, melyet szervezetünk hasznosít. De az evést nagyon sok mindenre lehet használni. Ha mindig sóvárogsz a finom falatok után, akkor valószínűleg valamilyen cselekvést vagy érzelmet szeretnél pótolni az evéssel. Az édes ízek utáni vágyakozás szeretethiányra utal. A táplálkozást használhatod önmagad megjutalmazására is. Ilyenkor az agyad ugyanolyan boldogsághormonokat termel, mint a szerelem vagy a sport. Ha nem találsz örömöt az életedben, önkéntelenül is a finom falatokhoz nyúlsz, mert ez legalább egy biztos pont a hétköznapokban. Az evés mögött sokszor áll önbizalomhiány, ezért ha nem kapsz elég visszajelzést, elismerést a környezetedtől, az evéssel jutalmazod magad. Sokan használják az evést stresszoldásra. Ha egy fárasztó és idegölő nap után hazaérsz a lakásba, szükséged van a lazításra és a feszültség oldására. Evés hatására aktiválódik az emésztés, a vér a túlterhelt fejből a gyomorba áramlik és ez gyors megkönnyebbülést okoz. Vannak, akik haragjukat és dühüket eltitkolva egyfajta ellenállásként esznek. Nem merik kinyilvánítani véleményüket, vagy véghezvinni akaratukat. Nem vállalják fel valódi vágyaikat. Amit lelki síkon nem sikerül véghezvinni, azt a test magától megteszi: a belső nagyság elérése helyett test gyarapodik. 

„A háj majd megvéd engem”

A túlsúly lehet egyfajta burok, amit azért hozol létre, mert úgy érzed, valaki vagy valami bántani akar téged. A háj védőréteget képez rajtad valami ellen, amitől tartasz, vagy félsz. A kövér kisgyereket általában csúfolják, gyakran kiközösítik és ez csak fokozza, hogy védekezzen a különböző támadások ellen. A túlsúly sok szempontból összefügg a nőiség megélésével is. Ha egy fiatal lányt folyamatosan cikiznek, ha tehernek éli meg bimbózó nőiességét, elkezd mindenhova hízni, hogy eltüntesse nőies vonásait. Ezt a taktikát választja az a nő is, aki sok negatív visszajelzést kap, illetve fél megélni nőiességét. Neveltetése miatt tehernek érzi a férfiak közeledését, ezért a túlsúlyba menekül. Így már nem tekintenek rá szexuális tárgyként és a többi nő nem tartja őt versenytársnak, tehát jobban elfogadják. Ha a csípődre hízol, az azt jelenti, hogy véded ezt a területet, a női szerepekkel nem tudsz azonosulni. A nagy fenék az önérvényesítés hiányára figyelmeztet. Ha nő a pocakod, valószínűleg a szexualitással vannak problémáid, mert a hasad által távol tudod tartani magadtól a kedvesedet. Lehet, hogy gyakran megbántanak, ezáltal személyiséged sérül, és félsz a következő támadásoktól. Inkább a pocakoddal tartod távol az ilyen sérelmeket. Másrészt a fel nem dolgozott érzelmek, a bánat, a stressz és a trauma is a has növekedéséhez vezethet.

Ne feledd: Ha sikerül feltárni ezeket a tudatalatti viselkedési mechanizmusokat, megváltoztatni a mintákat, könnyen és tartósan sikerülhet megoldani a súlyproblémáidat!

Képek forrása: Profimédia