A daganatok és hátterükA daganat a szervezet normálistól eltérő működésű sejtjeiből képződő szövetszaporulatot jelent, amely lehet jóindulatú, illetve rosszindulatú, azaz rákos elváltozás is. Táplálkozásunk a kutatások szerint szerepet játszhat bizonyos rákos daganatok kialakulásában, ám ez a szerep nem kizárólagos, a főbb okok ismeretében pedig ennek kockázata szerencsére jelentősen csökkenthető! Jótékony rostok? Rostok vélt és valós […]
A daganatok és hátterük
A daganat a szervezet normálistól eltérő működésű sejtjeiből képződő szövetszaporulatot jelent, amely lehet jóindulatú, illetve rosszindulatú, azaz rákos elváltozás is. Táplálkozásunk a kutatások szerint szerepet játszhat bizonyos rákos daganatok kialakulásában, ám ez a szerep nem kizárólagos, a főbb okok ismeretében pedig ennek kockázata szerencsére jelentősen csökkenthető!
Jótékony rostok? Rostok vélt és valós szerepe a rákmegelőzésben
Roston a táplálék emésztőenzimeinknek ellenálló részét, elsősorban a cellulózt, hemicellulózt, pektint és lignint értjük. A táplálékainknak ezen részét nem tudjuk megemészteni, tehát mintegy „feldolgozatlanul” haladnak át az emésztőrendszerünkön. Rostszükségletünk felnőttek esetében körülbelül napi 25-40 g (ezt az értéket ritkán szokták egyénre szabottan megadni).
A rostok daganatos betegségekkel szembeni védőhatását sok kutatás támasztja alá, ám az utóbbi években ezt egyre kevesebb vizsgálat igazolta meggyőzően. A rostok más előnyeinek kérdésében (székrekedés kezelése, rákmegelőzés stb.) is megosztottak a szakemberek és a szakirodalom – bár erről Magyarországon még alig hallhatunk.
A kérdés még ennél is komplexebb, ha arra keressük a választ, hogy vajon hat-e a daganatos betegségekkel szemben, és hogy mi áll ennek a védő hatásnak a hátterében.
A rostok lehetséges pozitív hatásai:
- Feltételezik, hogy az emésztésnek ellenálló különböző rostok és szénhidrátok a vastagbélben mikrobák által lebontásra kerülhetnek, miközben olyan rövid szénláncú zsírsavak képződnek, melyek gátolják a sejtosztódást, ezzel pedig bizonyos daganatok növekedését is akadályozhatják.
- A rostban gazdagabb étrend a bélflórát is megváltoztatja, a rostok ugyanis részben prebiotikumként elősegíthetik “jó” mikrobák szaporodását, amelyek védhetnek bizonyos rákkeltő anyagok bélben történő kialakulása ellen.
- A kielégítő rostbevitel mérsékelhet olyan hormonszinteket is, melyek emelkedett értéke összefüggésbe hozható a vastagbéldaganatok gyakoribb kialakulásával.
- A béltartalom feltételezett gyorsabb áthaladása is mérsékelheti a kóros folyamatok előidézésére képes káros anyagok létrejöttét és felszívódását.
- A rostdús élelmiszerek ezen túlmenően antioxidáns hatású anyagokban, és különböző vitaminokban, ásványi anyagokban is gazdagabbak lehetnek, mint az ezekben szegény élelmiszerek.
- A kielégítő rostfogyasztás segíthet megőrizni szervezetünk egészségét, így akár az elhízás, súlyfelesleg létrejöttében is akadály lehet!
Tudnod kell, hogy a kielégítő rostfogyasztás nem jelent garanciát arra, hogy nem alakul ki bélrendszeredben semmilyen daganatos elváltozás, így huzamosabb székrekedés vagy hasmenés, véres széklet megjelenése esetén mielőbb keresd fel orvosodat-dietetikusodat az állapot megszüntetése és az okok kiderítése érdekében!
A rostok túlzott mértékű fogyasztása ronthatja egyes tápanyagok felszívódását és a szakemberek körében is elterjedt vélekedéssel ellentétben, sok esetben kifejezetten ronthatja a székrekedéses panaszokat, ezért ajánlott rostkészítmények használata helyett egyszerűen egészséges táplálkozással, friss zöldségek, gyümölcsök és gabonából készült ételek napi többszöri fogyasztásával „letudnod” a rostkérdést.
 |
 |
 |
 |
 |